Élni másként

Betegségek hálójában újra, rettegéssel a szívemben – Peti visszaesett…

Korán örültem, hogy lement a láza és jobban van…

Szombat reggelre elmúlt a láza. Örültem, hogy jobban van. Igaz a náthát hallottam a hangján, illetve az orrából a váladék sem volt átlátszó. Kedve jobb lett, de azért az arcán láttam, hogy még nem az igazi. A bújósnál is bújósabb volt.

Kicsit sétáltunk lent szombaton, tegnap pedig elmentünk a könyvtárba. Ott – távol tartva a gyerekektől – élveztünk egy zenés előadást, amíg Eperke a barátnőivel arcfestésre várt. Nem engedtem el ma iskolába – bármennyire szeretett volna menni. Délután rendelt a doktor bácsink. Megbeszéltük a vizsgálat után, hogy a tüdeje tisztának tűnik, semmi kóros elváltozás a torkában, így marad az antibiotikus orrcsepp. Azonban, ha rosszabbodik az állapota,  azonnal vigyem vissza és megbeszéljük a továbbiakat.

Egy kicsit a rendelő melletti játszóteret felfedezték  a gyerekek – ez végre Petinek is való. Csak hárman voltunk. Beugrottunk még a boltba, majd hazajöttünk. Mindenki éhes volt. Evés után ösztönösen rátettem kezemet Peti homlokára, nagyon forrónak éreztem. Lázmérés. 38,5… 

Szerencsémre a gyerekorvosunk a mobil számát megadta. Felhatalmazva arra, hogy hívhatom, ha gondom van. Így azonnal telefonáltam neki, átbeszéltük, hogyha nagyon rossz állapotba kerül, menjek ügyeletre, mert ma jó orvos van az ügyeletben, illetve holnap a láz miatt irány vérvétel, röntgen…

Kimondottan hálás lehetek a “mi” doktorbácsinknak és kolleganőinek. Segítőkészek, aranyosak. Az egyik legnagyobb támaszaim…Doktor úr pedig kellő alapossággal vizsgálja mindig a gyerekeimet. Petinél már párszor a ráérzései talán az életét is megmentették.

Történt pár évvel ezelőtt, hogy Peti délelőtt hőemelkedéssel ébredt. Vittem 1-kor a rendelésre, de semmi más tünet nem volt. Itthon voltunk, furcsa volt, hogy csorog a nyála. Délután 3-kor már gennyet hányt. Rohantam vissza vele az orvosunkhoz.

Rögtön kórházba utalta. A szokásos felvétel után mentünk a gégészetre. A gégész kezdte volna vizsgálni Petit, közben mondtam neki a betegség lefolyását, illetve azt, hogy nem szokott a nyála így csorogni. Itt az orvos rám nézett és azonnal abbahagyta azt a mozzanatot, amivel Peti torkát vizsgálta volna. Egy másik módszert választott. Nem értettem akkor, hogy miért. Később derült ki, hogy Petinek epiglottitise  / a szóra kattintással olvashatsz róla /volt. Belehalhatott volna egy hagyományos gégevizsgálatba, illetve nagyon hamar összetapadhatott volna a gégéje s ez a fulladásos halált jelentette volna.

Szteroidos torokba fújással, antibiotikumos kezeléssel 1 hét után gyógyultan jöhetett haza. Ezt azonban a gyerekorvosunknak és a gégésznek köszönhetem…

Másik ilyen történet, amikor szintén lázasan / 38 / semmi más tünete nem volt délelőtt, amikor orvosnál jártunk. Másnapra már ment a hasa, szintén gennyet hányt. Gyerekorvosunk vitsgálgatta, nem hallott a tüdején semmi eltérést, tekintve azonban Peti klinikai állapotát, szintén azonnal a kórházba utalta. Említette is, hogy ő tüdőgyulladásra gyanakszik, de nem hall semmilyen zörejt…. 1 óra leforgása alatt kiderült, hogy súlyos, kétoldali tüdőgyulladása volt. Azaz a doktor bácsink megint ráérzett….

Peti röpke egy óra alatt akkorát tud tünetileg változni, hogy félelmetes. Lehet azt mondani, hogy túlreagálom. Lehet, de láttam intubálva, láttam, amikor a gépek tartották életben. A down szindróma mellé kapott nyolc járulékos betegséget. Veszélyeztetettebb? Szerintem igen. 

Félek -e minden alkalommal, amikor beteg ? Nagyon is. Minden vérvétel és röntgen, minden vizsgálat, minden várakozás az eredményig aggódással tölt el, hogy vajon megint mit találnak, vajon lesz-e újabb járulékos betegsége, vagy van e valami lappangó csúnyaság a háttérben…

20170522_17334120170522_171253
< >

Szerethetem, ápolhatom, vigyázhat rá az összes sárkány, de a lelkemben a félelmet a gyógyulásig semmi nem tudja feloldani, mert vannak dolgok, betegségek, amik csak megtörténnek…

Képlékenyen változik az élet….

Megint megszúrják holnap, megint röntgen arcra, tüdőre. Megint ő nem érzi jól magát. Aggódunk. S az érzékenysége miatt majd megint az antibiotikum választásnál megint bajban leszünk….

Csak ezen szeretnék változtatni, a betegségein…..

 

Megtalálsz minket a Facebook oldalon, Mindownnap blog alatt.

 

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!